Pályázatok

Aktív pályázatok

VEKOP-2.3.3-15-2017-00022 (A magyar zöldség-és gyümölcstermesztés agroökológiai és biológiai erőforrásainak optimális kiaknázása technológiai, eredetvédelmi  és piacfejlesztési eszközökkel)

A magyar talaj- és klimatikus adottságok kiemelkedő minőségű termékek előállítását tennék lehetővé. A kedvező lehetőségek ellenére a magyar zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat nem tudott lendületes fejlődést produkálni, csökken a kertészeti termékek kivitele, ugyanakkor az import számos esetben kiszorította a hazai termékeket (esetenként hamisan állítva a hazai eredetet).Mindezek ellenére kertészeti termékeink exportpiaci kereslete lényegesen nagyobb, mint amennyi értékesíthető árualappal rendelkezünk. Ezen csak a termelésünk és értékesítésünk technikai és technológiai fejlesztésével tudunk javítani, mely igényli egy kutató és tanácsadó hely kialakítását a Központi régióban.

A pályázatunk célja olyan kutatási infrastruktúra megteremtése, mely közvetlenül szolgája az egyes termékpályákon belüli párbeszédet, a fogyasztókkal történő kommunikáció hatékonyságának javítását, a hazai termékek iránti bizalom fokozását ezzel a bel-és külpiaci versenyképesség növelését. Ezek alapja az objektív módszerekkel értékelt kiváló minőségű árualap, melynek származása és eredete nyomon követhető, mely szermaradványoktól és idegen anyagoktól mentes valamint a kor legmodernebb tárolási és csomagolási módszereit alkalmazva kerül forgalomba az áruérték megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva.

EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005 (Tudományos utánpótlás erősítése a hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatásával, a mentorálás folyamatának kidolgozásával)

Az Állatorvostudományi Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem által alkotott Konzorcium stratégiai célja, hogy mindhárom egyetem növelje kutatói létszámát az utánpótlás biztosításával, valamint ösztönözze a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitást.

A projekt átfogó célja a konzorciumi tagok belső megújulásának támogatása a minőségi tudományosutánpótlás-nevelés érdekében. Olyan feltételek megteremtése a három intézményben, amelyek lehetőséget biztosítanak a tehetségek számára az egyedi, illetve közösségi tudományos fejlődésre. Ennek része az intézményen belüli tehetségsegítő programok működtetése, fejlesztése, amelyek az arra érdemes hallgatóknak lehetőséget és anyagi hátteret biztosítanak a tudományos fejlődésre, az oktató pályára való továbblépésre. A projekt külön foglalkozik ez esélyegyenlőség kérdésével, ezen belül a nők részvételének aktív növelését célzó tudományos népszerűsítő programok kialakításával (részmunkaidős munkahelyek kialakításának feltételei, valamint a gyermekvállalást és a tudományos karrier összehangolását segítő beavatkozások).

GINOP-2.1.1-15-2015-00290 (Összetett szövetszerkezetű, hagyományos pácolású termékek, direkt, aktív ultrahangos pácolási eljárásának kidolgozása)

A projekt célja egy üzemi körülmények között is megbízhatóan működő, aktív ultrahang direkt alkalmazására épülő eljárás kidolgozása összetett szövetszerkezetű, hagyományos termékek pácolására. Ennek során vizsgáljuk, hogy az aktív ultrahang a heterogén szövetszerkezetű, vagyis húst, szalonnát, bőrt és csontot is tartalmazó húsokban a membránok áteresztőképességét hatékonyan növeli, amely a só diffúzióját gyorsítva rövidebb pácolási időt, a terméken belül egyenletes sóeloszlást, a késztermékben pedig alacsonyabb só koncentrációt eredményez az előírt és a fogyasztók által elvárt minőség megtartása mellett. Célunk annak vizsgálata, hogy a só diffúzió szempontjából fontos kavitáció hatása a páclébe vezetett és abban abszorbeált gázzal fokozható. Az eljárás kidolgozásával célunk továbbá az intenzifikált kavitációjú, direkt, aktív ultrahangos pácolási eljárás vonatkozásában a kizárólagos jogvédelem megszerzése.

OTKA 119269 (Molekuláris, kromatográfiás, bünügyi technikai és élelmiszeradatokra vonatkozó "ujjlenyomatok" újraértékelése és a kapcsolódó modellek validálása)

A csoportban kifejlesztett rangszámkülönbségek összegén (sum of ranking differences, SRD) alapuló módszer sikere lehetővé tette, hogy széleskörű alkalmazási lehetőségeket kutassunk fel. A nemzetközi szakirodalom áttekintése során kiderült, hogy „ujjlenyomatokat” számos tudományterületen definiálnak. Értékelésük, csoportosításuk, hasonlóságaik kimutatása nem megoldott feladat, viszont ugyanazokkal a létező (pl. a fent említett) vagy újonnan kifejlesztendő módszerekkel megoldható. Ezek alapján célul tűztük ki (i) a gyógyszerkémiában fontos vegyületek hasonlóságának számítását, a könyvtárak szűrését; (ii) spektrumok, kromatogrammok elkülönítését, a kiugróak azonosítását; (iii) élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak és kedveltségének értékelését, a tudatalatti döntési tényezők vizsgálatát szemmozgás alapján és (iv) a bűnügytechnikai ujjlenyomat azonosító módszerek összehasonlítását. A tervek megvalósításához bináris változókra is ki kell fejleszteni a hasonlóságot megállapítani képes módszereket, az ismert módszerek alkalmazhatóságát felderíteni és hatókörüket kiterjeszteni. Az SRD módszer jelenleg csak a Manhattan távolságokat használja, kiterjesztése Euklidészi távolságokra, inverziós számokra, és további metrikákra elengedhetetlen a legjobb tulajdonságok, változók kiválasztásához. Ezen túlmenően sorrendi (ordinális) skálák minőségi jellegű információjának (pl. rossz, közepes, jó, kiváló) értékelését is meg kívánjuk oldani. Az adatkészletekben rejlő információt radar ábrákkal, hőtérképekkel, többosztályos vevő működtető jelleggörbékkel, stb. tesszük érzékelhetővé.
A pályázat interdiszciplináris, nagyobb hatás várható, mint a szűk tudományterületű pályázatoknál.

NVKP_16-1-2016-0023 (Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszerbiztonság növelése érdekében a haltermékvonalon)

Az Európai Unió tagországainak lakossága által elfogyasztott akvakultúrából és halászatból származó termékek 60%-a import áru. E nagyfokú kereskedelmi kitettség csökkentése érdekében az EU Tengerügyi és Halászati biztosa 2010-ben kijelentette, hogy az import függőséget csökkenteni kell, melynek egyik alapja a tógazdasági, édesvízi haltenyésztés fejlesztése.

A tógazdasági haltenyésztés központja a Közép-Kelet Európai térség, tradicionálisan ez a gazdálkodási módszer termeli meg a térség akvakultúrás termékeinek a 85%-át. Ahhoz, hogy kontrollált, biztonságos és jó minőségű halterméket állítson elő a szektor, két kritérium együttes teljesülésére van szükség:

  1. Ellenőrzött termelési és feldolgozási technológia kidolgozása
  2. Olyan halászati termék előállítása, melyek beltartalmi értéke minősített és lehetőség szerint standardizált

Hazánkban a tógazdasági haltenyésztés földmedrű tavakban folyik. A tenyésztő minimális információval rendelkezik a tótalaj (iszap, üledék, termőtalaj) minőségéről és annak komplexitásáról, valamint a termelőközeg, a víz minőségi jellemzőiről. A megtermelt hal jelentős hányada (közel 85%-a) ponty, melynek húsminősége (állaga, íze) nagymértékben a termeléstechnológiától, így a termelési alapok (tómeder és vízminőség) milyenségétől függ.

Napjainkig nem volt olyan átfogó elemzés, mely a tómeder-vízminőség-halhús relációban vizsgálta volna meg a termelés technológiai elemeinek hatását a fogyasztó elé kerülő haltermékek vonatkozásában. A projekt lehetőséget nyújt ezen összefüggések feltárására, a termelés során érintett közegek szerves (peszticidek, gyógyszermaradványok) és szervetlen (As, Se, I) szennyezőinek megismerésére, kockázatainak kivédésére. A halhús feldolgozási technológiájának (vágás, csomagolás) optimalizálásával a késztermék tanúsításával (védjegy) olyan modellrendszer jönne létre, mely egyértelműen jelezné az áru élelmiszerbiztonsági követelményeinek magas szintű megfelelését és kiváló beltartalmi értékét a fogyasztók felé.

NVKP_16-1-2016-0035 (A gombaiparban potenciálisan jelen lévő mikotoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatának mélyreható vizsgálata, a komposztgyártás és gombatermesztési technológia fejlesztése az új ismeretek felhasználásával)

A Szent István Egyetem három kara is részt vesz abban az egymilliárd forintot meghaladó összköltségvetésű pályázatban, amelynek címe: „A gombaiparban potenciálisan jelen lévő mikotoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatának mélyreható vizsgálata, a komposztgyártás és gombatermesztési technológia fejlesztése az új ismeretek felhasználásával”. A SZIE rektora, Dr. Tőzsér János úr az NVKP-16-ot "kiemelt stratégiai fontosságú pályázatként" hirdette meg a Budai Campuson április 19-én, így külön öröm, hogy az egyetemi vezetés által kifejezetten megcélzott kiíráson sikerült nyertes pályázatot beadni. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program által odaítélt támogatás összege meghaladja a 700 millió forintot. A konzorciumot hazánk vezető gombaipari cége, a Bio-Fungi Kft. irányítja. A SZIE részéről az Élelmiszertudományi Kar Alkalmazott Kémia Tanszéke; a Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke, illetve a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszéke vesz részt a kutatásban, amelynek további résztvevője az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézete. Az NVKP_16-1-2016-0035 azonosító számú pályázat az egyetlen, a SZIE konzorciumi részvételével támogatást nyert öt NVKP-16 pályamű között, amely két különböző SZIE campus három különböző karán található tudásállományt ötvöz szinergista módon.

NVKP_16-1-2016-0009 (A takarmány és élelmiszerbiztonság erősítése a takarmányok mikotoxin-mentesítésére alkalmas innovatív technológiák kifejlesztésével)

A klímaváltozás hatására hazánkban megjelenő, rákkeltő aflatoxin termelő penészek egyre nagyobb élelmiszer és takarmánybiztonsági kockázatot jelentenek. 2021-ben országos problémát okozott több magyarországi tejtétel határérték feletti aflatoxin M1 kontamináltsága. A kukorica alapú etanol gyárak mellékterméke a szeszmoslék is gyakran már határérték közeli aflatoxin szintet tartalmaz. Ez a két termék azért került fókuszba, mert mindkettő esetében a toxin akkumulációja történik, tehát élelmiszer minőségű kukoricatételekből lesz határértéket meghaladó kontamináltságú tej illetve szeszmoslék. Megemlítendő még, hogy a hazai, 2012-es Aflatoxin M1 havaria kiváltója nem az etanolgyárakban problémát okozó kukorica szemtermés volt, hanem a siló mikotoxin kontamináltsága. A projekt egyik ágában arra vállakozunk, hogy a silóban lezajló aflatoxin kontamináció mély ismeretén alapulva olyan szabadalommal védett technológiát fejlesztünk, mellyel a siló-takarmányok toxintartalmát minimális szinten lehet tartani. Ehhez három komponensű mikroba oltóanyagot fejlesztünk, mely a toxintermelés lehetőségét minimálisra csökkenti a penész szaporodási lehetőségének minimalizálásával, illetve a képződött toxin megkötésével és lebontásával. A projektünk másik ága takarmányalapanyagok direkt biológiai mikotoxinmentesítése. Ebben kontaminált szeszmoslék és kukoricadara biodetoxifikációs rendszerének kiépítésére vállalkozunk. A szeszmoslék sok vitamint és fehérjét tartalmaz, de nagy rosttartalmánál fogva a szarvasmarhán kívül más haszonállatoknak csak korlátozottan adható. A biodetoxifikációs lépés költségességét egy a rosttartalmat csökkentő és emelt szintű prebiotikumot tartalmazó termék előállítását dolgozzuk ki kombinált, cellulolítikus és toxinbontó mikroba oltóanyag segítségével. Mindkét fejlesztéshez saját mikroba törzsgyűjteményünkből választjuk ki az oltóanyag törzseket. Az eljárások hatékonyságának igazolására átfogó szarvasmarha és brojler etetési teszteket állítunk be.


Lezárt pályázatok

AGR_PIAC_13-1-2013-0119 (Biológiai modellvizsgálatokkal igazoltan pozitív élettani hatású, bioaktív anyagokkal dúsított mézalapú és édesipari termékcsalád kifejlesztése kiváló egészségi állapotba hozott méhekkel végzett célzott etetési kísérletekkel és új technológiákkal)

Az AGR_PIAC_13 program keretében 2014. január 1-től 2016. november 30-ig folyik kutatás „Biológiai modellvizsgálatokkal igazoltan pozitív élettani hatású, bioaktív anyagokkal dúsított mézalapú és édesipari termékcsalád kifejlesztése" témakörben. A projektvezető a Stühmer Kft., tagjai a Nagy és Fia Méhészeti Kft, az Eger Innovations Kft. és az Alkalmazott Kémia Tanszék. A tanszék új adalékanyagok (vitaminok, nyomelemek) stabilitását és homogenitását vizsgálja különböző édesipari mátrixokban illetve mikrokapszilákban, és a projektből való részesedése 53.326 eFt.

KTIA_AIK_12-1-2012-0024 (Nyomelemanalitika az optikai plazma emisszió spektroszkópia felhasználásával)

A KTIA_AIK_12-es pályázati rendszerben 2013.07.01-től 2016.05.31-i befejezéssel „Nyomelemanalitika az optikai plazma emissziós spektroszkópia felhasználásával” címen 86.210 eFt támogatással záródik a pályázat, melyből 36 MFt-ért beszereztünk egy plazmaspektrométer +szofwert és speciációs analitikai módszereket dolgoztunk ki élelmiszerek és környezeti minták nyomelemtartalmának meghatározására. A pályázatban csak az Alklamazott Kémia Tanszék vesz részt.

További információk...

SEE/A/160/1.1/X (Technológiai transzfer és innovációs megoldások és beavatkozások a dél-kelet-európai régiók agrár-élelmiszer szektorában)

A TECH.FOOD projekt fő célja, hogy a dél-kelet európai régiók mezőgazdasági és élelmiszer szektorának K+F és innovációs kapacitását kiépítse, erősítse a kapcsolatokat a régió kutató testületei, intézményei és élelmiszeripari vállalatai között és így létrehozza az ún. "tudásháromszög"-et. A mezőgazdasági és élelmiszer szektor gyenge versenyképessége elsősorban abból adódik, hogy a kis- és középvállalkozások nehezen jutnak hozzá a kutatási eredményekhez és ezáltal nem tudják a bennük rejlő innovációs lehetőségeket kiaknázni.

TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0011 (Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés az élelmiszer-biztonsági és élelmiszerminősítő mesterképzésekhez kapcsolódóan)

A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari potenciál kihasználása, a minőségi és biztonságos termékek előállítása és forgalmazása, Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből (pl. EU tagság), illetve exportorientált gazdasági tevékenységéből adódó érdeke kötelezi az élelmiszer előállítókat és hatóságokat a modern szemléletű élelmiszerbiztonság alkalmazására. Mindennek egyik fontos eleme a korszerű élelmiszervizsgálati és minősítési módszerek alkalmazása, módszerfejlesztési képesség kialakítása, módszerek érvényesítése.

Elérhető online tankönyv: Automatizált mikrobiológiai eljárások az élelmiszerek minőségének és biztonságának vizsgálatában

Pázmány Péter Program: Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghírdetett Pázmány Péter Program keretében a Budapesti Corvinus Egyetem három Karának (Élelmiszertudományi, Kertészettudományi és Gazdálkodástudományi) "Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban" című pályázata 742 millió forintos támogatásban részesült 2006. október 1-től. A projekt futamideje három év, melynek keretében a Hivatal és konzorciumi partnerek által biztosított források segítségével olyan regionális központ alakul, melynek célja, hogy új termékeket, technológiákat, döntéstámogatási rendszereket és spin-off vállalkozásokat dolgozzon ki élelmiszeripari gyártók és forgalmazók számára.
A tudásközpont missziója, hogy hosszútávon olyan önálló létesítménnyé váljon, mely a magyarországi élelmiszeripari gyártók és forgalmazók számára nemzetközi klasztert hoz létre az élelmiszerkutatás fejlesztése és innovációja területén, az élelmiszer-feldolgozásra, -tartósításra, élelmiszer-biztonságra és élelmiszerminőségre helyezve a hangsúlyt. A cél, hogy a Tudásközpont hozzájáruljon a régió gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, az élelmiszergazdaság versenyképességének növeléséhez, a lakosság életminőségének javításához, továbbá az ipari és üzleti szférával kialakított kapcsolat, a vállalkozói kultúra és a hallgatók vállalkozói képességeinek fejlesztéséhez.